Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

AZ KGYÜTTÉRZÉS. RÉSZVÉT JELENTŐSÉGE. — Mi okozza azt, hogy az emberek visszahúzódók és közömbösek mások fájdalmát és szenvedését illetően? Számomra ez igen nehéz kérdés lett, mert sajnos saját életemben is és a közösség többi tagjainak életében is növekvő elszigetelődést és letargiát látok, érzek. Vágyunk az ellenkezőjére, a valóság mégis ez. Talán a problémák súlya és erős intenzitása: mint a munkanélküliség, szegénység, éhség, gyermek-gyalázások, erőszakos felforgató tevékenységek, vezetnek minket lassan, finomult formában egy növekvő hidegség és közöny felé. Mások fájdalmára olyan könnyű érzéketlenül reagálni. Olyan könnyű elfordítani fejünket a felkavaró újsághírektől, televíziós történetektől és nézni máshová, mikor valakit szükségben látunk. Még Jézusnak is meg kellett inteni tanítványait az emberekkel való együtt-nem-érzés, gondjaikkal való nem-törődés felöl. Viszont az Ő élete, szíve mindig nyitva volt mások szenvedése felé. Mélyen érintette mindig az emberek fájdalma és öröme egyaránt, s megosztotta velük mind a szomorú, mind a boldogságos időket.

Nagy együttérzéséről gondolkodom mindig, mikor Ézs. 53:4,5-t olvasom: „Betegségeinket Ö viselte és fájdalmainkat hordozta..., és az Ő sebeivel gyógyulánk meg.” Én azt hiszem, hogy Isten adhatja mindnyájunknak azt a bátorságot, hogy nyissuk fel életünket megtanulására, mit jelent másokhoz kapcsolódni, velük örülni, sírni, küzdeni az igazságért, a szabadulásért, gyógyulásért. Ha bezárjuk szívünk és értelmünk a világ szenvedése előtt, reménytelen és halott életet élünk. De ha Jézus lelkületével élünk, életutunkat a részvét és szeretet formálja szebbé.

Janice Grano igazgató kiadó