Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-03-01 / 2. szám

„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak azon annak építői” (Zsolt. 127:1) A ház sokkal többet jelent a fizikai hajléknál. Jelenti az otthont, a családot, a légkört, világunkat, akik vagyunk, — és a jövőt, amely majd szárnyra kel belőle. — Csupán anyagból álló házat építeni meddő em­beri vállalkozás. Az otthon más. Élethordozó. Ezért ott­hont építeni nem fizikai erő, nem pénz, nem társadalmi pozíció és nem is műveltség kérdése. A léleken múlik, amely benne lakozik. — Néhány évvel ezelőtt, az egész világot bejárva, igazol­ta ezt a hírt a nagy amerikai űjság-fejedelem leányának tragédiájáról. Vagyonuk volt, szolgálók tucatjai teljesí­tették minden kívánságát és kastélyuk volt, nem is egy. De a ház nem épült otthonná, — leányuk rabló-banda tagjává züllött. — Viszont sok gyermekes, földhözra­gadtan szegény családok nyomorúságos otthonából sok­szor áldást sugárzó emberek kerülnek ki. Mert az Úr la­kozik benne. Nem mi, az Úr építi a házat. Építő Lelke segítőkészen áll, csak őszinte szívvel könyörögni kell érte. Minden nap... IMÁDKOZZUNK: Atyánk, bocsásd meg vakságunk, hogy öntelten sokszor egyedül akarjuk építeni a házat. Sok kudarcunkat megvallva, könyörgünk Úr Isten, szere­tő kegyelmeddel tekints reánk és Lelkeddel ments meg tőle, hogy házunk otthon helyett pokollá váljék. — Ámen — Istennel együtt kezdjünk mindent. — Teng Eugene (Malájzia) VASÁRNAP, MÁRCIUS 21. —Olvassuk: I. Móz. 8:13-22.

Next

/
Thumbnails
Contents