Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (János 17:3) Sokan vannak, akiknek kedvenc bibliai olvasmányuk a 23-ik zsoltár; egyesek meg a szeretet himnuszát (I.Kor. 13) tartják a legszebbnek, mások ismét a hit himnuszá­ban (Zsidók. 11) találnak vigasztalást. Nekem azonban már kora gyermekkorom óta legkedvesebb Igém az Úr Jézus imája volt, melyet a Felső Házban mondott az Utolsó Vacsora után. Miért ezek nekem a legdrágább sorai a Szentírásnak? Először is: ez az ima csodálatosan szépen fejezi ki a gondoskodó baráti szeretetet. Aztán Jézus ebben az Imá­ban megrázó erővel fejezi ki Istenbe vetett rendíthetet­len hitét és az Ővele való eljövendő együttlét beteljesü­lésének boldog tudatát. És még egy ok: Jézus ugyancsak ebben a részben egy nagyon fontos kérdésre válaszol: Mi az örök élet? Egyszerűen csak örök létezés? Jézus úgy határozza meg az örök életet, hogy az egye­dül igaz Istennek és az Ő elbocsátott Szent Fiának a megismerése. Istent a természet világán keresztül is megismerhetjük. Az abban föllelhető erő, nagyság, rend mind Róla beszélnek. Ő azonban ezeknél sokkal több: Tisztaság, Jóság, szerető és könyörülő, mennyei Édes Atyánk. Ezt Ő az Úr Jézus Krisztusban mutatta meg nekünk. Ebben van az Ige testté levésének csodálatos titka. IMÁDKOZZUNK: Szerető Mennyei Atyánk! Köszön­jük azt a boldogságot, hogy velünk vagy. Add, hogy kö­vessük a Te útmutatásodat és hogy a Te szereteted en­gedelmességre indítson bennünket. Ámen. — Az örök élet az Istenben való bővölködő élet. — Wright S. Maude (California) PÉNTEK, FEBRUÁR 19. — Olvassuk: Ján. 17:1-5.

Next

/
Thumbnails
Contents