Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUÁR 2. — Olvassuk: Gal.3:21-29.

,,Mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.’’ (Gál.3:26)

A Biblia tanításából világosan látszik, hogy Isten máshogy tekint az emberekre, mint mi. Legyen bár jelentéktelen, elesett valaki, Isten számára mégis értékes; hiszen mindenki az Ő teremtménye és szeretetének tárgya. Mi is ilyen szemmel kellene, hogy nézzük embertársainkat: Isten gyermekei ők, s nekünk, ha azt valljuk magunkról, hogy keresztyének vagyunk, törődnünk kell velük.

Mily nagy hangsúlyt nyer ez a Szentírásban! „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért” — olvassuk Ján.15:13-ban. Vagy: „Szeressétek ellenségeiteket... imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket, hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai.” (Mt. 5:43-45) Vigyázzunk hát, nehogy lenézzünk, megvessünk vagy megyülöljünk valakit! Mielőtt elhamarkodottan ítélnénk, tegyük fel magunknak a kérdést: „Mit csinálnék én annak a másiknak a helyében? Mit akarnék, mire vágynék hitetlen szívvel? Ha aban a környezetben születtem s éltem volna, hogyan gondolkoznék?” Ez nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk a bűn felett, kimagyarázzuk, elkenjük azt, hanem hogy a bűnöst úgy szeretjük, mint akiért Krisztus éppen úgy meghalt, mint értünk. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, akkor könnyebb lesz e parancs szerint élni: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.”

IMÁDKOZZUNK: Urunk, tudjuk, hogy a szeretet forrása Te vagy. Jövünk e forráshoz. Tölts meg minket szeretette. Ámen.

— Te is, én is, ő is Isten szeretetéből élünk. —

Abel Hendricks (South Africa)