Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Pál írta: „Krisztusban híressé lett az én fogságom a testörség egész házában és minden mások előtt.” (Fii. 1:13) Jelenleg több ezer ember van börtönben — különösen Dél-amerikában — amiatt, hogy a Krisztus követői let­tek, és az Ő nevében szolgálnak embertársaiknak. Nemrégen én is 37 napot töltöttem börtönben igazság­talan vádak alapján. Egy barátom szintén hasonlókép­pen járt. Emlékezem egy kijelentésére: „Mindenkinek jó volna személyesen megtapasztalni, mit jelent börtönben lenni.” Pál apostol tudta ezt, mert ő sokszor volt börtön­ben és Krisztus foglyának is nevezte magát. Egy este többen összegyűltünk a börtönben és együtt olvastuk azokat a bibliai verseket, melyekben Pál apos­tol gyönyörűen tesz bizonyságot a hitéről, mikor ő is bör­tönben volt. Az ő szavai nagy hatással voltak ránk: Vigasztalást és reményt adtak. Visszatartottak a csügge­­déstől is. Bátor és csodálatosan szép bizonyságtétele a hatóságok előtt segített, hogy nyomorúságos helyzetün­ket mi is felhasználjuk szolgálatra. Egy lelkész kolle­gám az Egyesült Államokban, aki olvasta bizonyságtevé­semet arról, hogy Pál szavai milyen nagy erőt jelentet­tek számomra, ezt kérdezte: „Miért van az, hogy a leg­megrázóbb prófétai szavak mindig raboktól jönnek.” IMÁDKOZZUNK: Istenünk, hálát adunk Neked azo­kért az élményekért, melyekben szabadságunktól meg­fosztva volt részünk. A te hatalmad akkor a legnyilván­valóbb, mikor mi gyöngék vagyunk. A megfeszített Jé­zus nevében. Ámen. — Miért van az, hogy a felszabadító üzenet mindig rabságból jön? — SZERDA. FEBRUÁR 3. — Olv.: 2 Kor. 12:1-10 Arias Martinet (South America)

Next

/
Thumbnails
Contents