Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Az Úr mondja: ,.Bűneitekről nem emlAezem többé.”

(Ézs.43:25)

Egy meleg nyári napon a fűben feküdve figyeltem a felhőket. Időnként egymásra torlódtak, hatalmas tornyokat formálva, máskor meg szétszakadoztak; kitisztult az ég és ragyogó kékség töltött be mindent. Láttam, amint egyik-másik felhő szinte észrevétlenül fölszívódott az égbolton és eltűnt. De furcsa is volt ugyanakkor, mert egy kis ködfoszlány mindig ottmaradt a nyomán, s belőle új felhő képződött.

Az előbbi bibliaidézet jutott eszembe a felhők példáján, hogy mennyire más Isten bűnbocsánata. Ha bűneinket egyszer megbocsátotta, nyomtalanul eltörli egyszer és mindenkorra, Jézus Krisztus véréért. Soha többé nem emlékezik rá.

Ha szívünk mélyén megtapasztaljuk Isten bűnbocsánatát, olyan az mint a nyári szellő, amely fölszívja az utolsó ködfoszlányt is. Minden fájdalmat megszüntet a lelkűnkben, hála és öröm tölt el.

Isten bűnbocsátó szeretete úgy melegít, mint a ragyogó nyári napsütés a felhőtlen égbolton.

IMÁDKOZZUNK: Drága Atyánk, nyisd meg elménket és szívünket, hogy megérthessük, mennyire szeretsz minket. Taníts, hogy egymásnak is ugyanúgy megbocsáthassunk, amint Te megbocsátasz nekünk. Jézus nevében kérjük. Ámen.

— Elfogadtam-e Isten bűnbocsátó szeretetét Jézus Krisztusban? —

SZOMBAT, JANUÁR 16. — Olvassuk: Ézs. 44:21-23.

Sonja Tode-Falk (Svédország)