Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-09-01 / 5. szám

SZOMBAT, OKTÓBER 3. - Olvassuk: Fii. 3:1-14.

„Célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Filippibeliek 3:14)

Iskolám néhány vak tanulója résztvett egy másik iskola sport találkozóján. Rendszerint egy hétbe telik, míg az új hellyel megismerkednek. De most gyakorlatozás céljából csak a megelőző napon tudtam elvinni őket az új helyre. Mivel másnap versenyt kellett futniuk, kissé aggódtak. Próbáltak futni a pályán, de hamarosan bizonytalankodni kezdtek és megálltak. Ezt látva, először én futottam végig a pályán. Ekkor felszólítottam, hogy fussanak. Habozás nélkül megtették.

„Teljesen bízunk magában. Miután végigfutott a pályán, már nem éreztünk félelmet” — mondták a gyermekek.

Bár kockázatokkal van tele a keresztyén élet, mégis cselekvésre hív. Amikor a Mestert követjük, bizalommal és hittel tudunk szembenézni a kockázatokkal és kihívásokkal. Újítsuk fel Jézusba vetett bizalmunkat, aki vezet minket és erőt ad nekünk. Ő félelem nélkül, bátran végigjárta ezt a veszedelmes utat a földön, és mindnyájunk számára győzelmet aratott a bún és halál felett.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, köszönjük ennek a kockázatos és kihívó életnek az ajándékát. Hadd bízzunk abban, hogy bármit hoz és bárhová vezet is az élet, mi egyedül Téged követünk. Ámen.

— Krisztus követése képesít arra, hogy bizalommal fussuk meg az élet útját. —

T.O. Hon (Enath, Dél-India)