Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

„Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, tatnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el.” (Ézsiás 40:31)

Legkedvesebb énekem a „Nagy vagy Te, Isten.” Mikor ezt énekelem, mindig boldog csodálattal tölt el az Ó dicsőséges hatalmának tudata. Tudom, hogy ő ad erőt gyengeségeimben. Ha elestem, szerető karjával ő emel fel. Megbocsátja bűneimet. Egész pályafutásom alatt hálásan tapasztaltam, hogy ha én megtettem ami erőmtől tellett, és kértem az ő segítségét és tanácsát, Isten elküldte az ő Szentleikét, csodálatos isteni erőtöbbletét.

Életünk nehézségei és megpróbáltatásai azok, melyek valóban közelebb hoznak bennünket Istenhez. Ha végignézek életemen, négy esemény tetszik fel emlékezetemvalóban közelebb hoznak bennünket Istenhez. Havégignézek életemen, négy esemény tetszik fel emlékezetemben, mely döntő módon formálta Istennel való kapcsolatomat. Egyik szemem elvesztése fiatal fotballista koromban, édesapám halála, fő-edzőségéről való lemondásom, és végül: édesanyám halála. Ezekben a szomorú, nehéz napokban Isten segített hordani bánatom terhét. Adta égi vigaszának gyógyító balzsamát. Ezek a lelki-válságok és próbák lélekben erősebbé tettek, hitemet gyarapították. Egy probléma sem örökkétartó, és megoldható, ha megtesszük, ami tőlünk telik és engedjük, hogy Isten cselekedje meg azt, amit magunk nem tudunk megtenni.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a megpróbáltatások erősítenek a hitben és az irántad való szeretetben. Ha velem vagy, én minden harcomat diadallal fogom megharcolni. Ámen.

— A problémáknak szabott idejük van. —

SZERDA, FEBRUÁR 20. — Olvassuk: Ézs. 40:27-31.