Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, FEBRUÁR 3. — Olvassuk: Zsolt. 239:1-14.

,,Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfogadhatatlanokat, amelyeket nem tudsz.” (Jerámiás 33:3)

Nem volt fogalmam a világegyetem méreteiről addig, amíg családommal együtt el nem mentünk a Mount Palomer-i observatóriumba. Ott megértettem, hogy az a sok millió csillag, amit a mi tejutunkban látunk és azon túl sok más tejút van, amiket csak nagyon erős távcsővel lehet észlelni.

Ott megtanultam nagyobb tiszteletben tartani azokat, akik többet tudnak nálamnál; de mindenekfelett félelemteljes hódolat és ámulat töltött el a Teremtő Isten mindentudása iránt. Arra a következtetésre jutottam, hogy ha ilyen óriási természeti csoda teljesen ismert Isten előtt, akkor az én aránylag kicsi problémáim is mind ismertek Előtte, és az ő hatalmi körébe tartoznak.

Mégis mennyire korlátozottnak látom Isten hatalmát, mert — amíg tehetetlenségemet fel nem ismerem — én akarok problémáimmal egyedül megküzdeni. De mikor Istenhez fordulok velük, akkor megtapasztalom az Ő nagyságát.

Meg vagyok győződve, hogy amint Mount Palomer elmélyítette a világegyetemről való tudásomat, ugyanúgy Istenhez fordulva minden problémámmal, jobban megismerhetem az Ő szeretetét, életemmel való tervét és kimeríthetetlen segélyforrásait.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, amint csodálkozva állunk meg .hatalmas teremtő munkád előtt, segíts megértenünk, hogy Te még ezeknél is nagyobb vagy, és ezért teljesen Rád bízhatjuk életünket. Ámen.

— Előbb is Istenhez fordulhatok egy problémával, mint megérteném azt. Watts Loretta (California)