Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-09-01 / 5. szám

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét.” (Gál. 6:2)

Mikor menyem 48 éves korában meghalt nemcsak virágok, koszorúk sokasága jött a koporsóra, hanem emlékadományok az egyháznak és sok-sok részvétet kifejező levél fiamhoz. A levelek csaknem kivétel nélkül hozták az üzenetet: „Imádkozunk érted és 3 gyermekedért.” Olyan jó volt tudni, hogy Isten mutatja szeretetét az ő népén keresztül a megpróbált szívek felé. Kijelentés volt ez számomra arról, hogy ebben a mai zavaros világban, ahol az igazi és maradandó értékeket sokan semmibe veszik, vannak még imádkozó emberek, akik törődnek a másik ember bajával, terhével. Teljesítik Krisztus parancsát.

A „teher” szó az Igében nemcsak anyagi, testi erőtlenséget jelent, hanem bűnök, szomorúságok, tévedések, kísértések terhét is. Nem könnyű a mások terhét felvenni. Különösen nem annak, akinek magának is van elég. De Krisztusnak sem volt könnyű magára venni bűneinket. A terhek hordozását másokért csak az igazi szeretet tudja gyakorolni. A keresztyénség önzetlen, és megcselekszi ezt a Krisztus erejével. Micsoda öröm követi alázatos törekvésünket, ha lelkeket mentünk, ha a bűnös bűnbánatot tart és felszabadul. Öröm, ének lesz a szívünkben s öröm az Atya házában. Viszont, aki csak a maga leikével törődik, elveszti azt.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük, Urunk, hogy szereteted másokért való szolgálatra, imádságra sarkal. Ámen.

— A hamis szeretet szemet huny a bűn felett, az igazi helyreállít. —

SZERDA, SZEPTEMBER 17. — Olvassuk: Mt. 5:14-17.

Josephine Breeding (Tennessee)