Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-07-01 / 4. szám

»»Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen, hanem mindenkor jóra törekedjetek.” (IThessz.

5:15)

Isten maga mutatta meg nekünk, hogy kell a rosszért jóval fizetni. Ő az Úr Jézus Krisztust adta a bűnös emberiségnek. Nekünk, akik nem imádtuk Őt. Nekünk, akik nem szolgáltunk Neki, akik nem szerettük Őt, akik csak állandóan vétkeztünk ellene, akiknek legjobb cselekedetei is meg vannak fertőzve önzéssel, lefizetési szándékkal, hiúsággal. Mindezért a sok bűnért nem a megérdemelt büntetést, a kárhozatot hozta ránk, hanem adta az Ő kibeszélhetetlen nagy ajándékát, az Úr Jézust. Kell-é ennél csodálatosabb visszafizetés: a gonoszért jóval. Ez a példa, amit maga Isten adott elénk, nem szégyenít-e meg bennünket? Nem juttatja-e eszünkbe a gonosz szolgát, akinek tízezer talentumot engedett el az ő ura, és alighogy kiment 100 dénár adósságért folytogatni kezdte az ő szolgatársát. Ugye nem akarunk ilyenek lenni? Ugye teljes szívvel megfogadjuk az apostol intését, kérve az Úr erejét hozzá, hogy soha többé nem akarunk a rosszért rosszal fizetni?

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, hogyan tudnánk megköszönni óriási ajándékodat? Hadd dicsérjen Téged szánk szüntelen, és szívünk hadd törekedjen mindenkor a jóra. Ámen.

— Istenre nézve az íge parancsa nem teljesíthetetlen.

Lynda R. Smith (Eau Claire, Wisconsin)

PÉNTEK, AUGUSZTUS 31. — Olvassuk: IThessz. 5:5-15.