Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-07-01 / 4. szám

SZOMBAT, AUGUSZTUS 18. — Olvassuk: Ef. 3:14-21. „Annak pedig aki végtelen bőséggel mindeneket meg­­cselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgon­doljuk, annak legyen dicsőség!” (Ef. 3:20-21) Egyházunknak egy új tagja mesélte el az alábbi törté­netet. Az itt elmondott történetet úgy tekinti, mint Isten munkálkodó jelenlétét az ő életében. Ez az ember meg­átalkodott hazárdjátékos volt. „Majdnem minden keresetemet az utolsó fillérig el­kártyáztam ... Elég fiatalon eladósodtam, de képtelen voltam a végleges nemet kimondani, nem tudtam abba­hagyni szenvedélyemet. Végülis már annyira gyötört és lealacsonyított, hogy nagyon szerettem volna megszaba­dulni ettől a fojtogató szorítástól. Tudtam, hogy ember­­feletti erőre van szükségem, ha valóban győzni akarok rossz szokásomon. Ekkor, egy nap az Új Testamentum­ra vetettem kezemet, s úgy kértem és hívtam az Urat, hogy jöjjön, mentsen meg. S ettől az időtől fogva a já­tékra való nagy vágyakozásom csodamódon elmúlt. Hosszú hónapokon át eszembe sem jutott a kártyaasz­tal, s többé nem éreztem a parancsoló szenvedélyt. Erős az Úr hatalma, hogy szabadulást hozzon annak, aki hozzáfordul erőért, hívja Öt, s könyörögve nyúl az Ö segítő kezéért. Ő megment, megtart, bátorít, s győzelmet hoz számunkra kegyelmével. IMÁDKOZZUNK: Magunkat és szorongató gondjain­kat Neked ajánljuk, Urunk, Édesatyánk, és hisszük, hogy hatalmat adsz nekünk, hogy rossz szokásainkat, kísér­téseinket legyőzhessük. Megváltónk nevében köszönjük Néked segítségedet. Ámen. — Ha Isten ereje dolgozik életünkben, tudunk győzni. — Ketchersid Burrel M., Tennessee.

Next

/
Thumbnails
Contents