Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-09-01 / 5. szám

„Ha a te... szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt.” (Mt. 5:29)

Isten nagy türelemmel volt Ákháb királyhoz, hogy megtanítson neki egy fontos leckét. Nem kevesebbet, mint teljes engedelmességet várt tőle. Először prófétái közül egynek azt parancsolja, hogy engedje magát megsebesíteni egy társa által, hogy az arra elmenő király figyelmét magára irányítsa, és Isten üzenetét átadhassa neki. A terv sikerült. Isten a gonosz királyra prófétája által kimondta az ítéletet. Ákháb döntő győzelmet aratott Szíria ellen, de Isten parancsa ellenére életben hagyta királyát. S mert nem bízott az Úrban, csak félig engedelmeskedett Neki. S mert nem volt hajlandó azt tenni, amit az Úr parancsolt, 3 évvel később az életébe került ez az engedetlensége. (lKir.22)

Mikor Jézus itt élt a földön, megmondta, hogy a tanítványság jelentheti: birtoknak, családnak elhagyását, gyalázat hordását. Sőt ilyen képet is használ, hogy „vájd ki a szemedet, vágd le a kezedet, ha azok megbotránkoztatnak.” Nem test-csonkítást kívánt ő, hogy legyőzzük a bűnt, de hangsúlyozta, hogy drasztikus eszközt kell használni bármi ellen, ami rontja, vagy csökkenti az Úrhoz való hűségünket. — Ha kiegyezel a gonosszal, veszélyes ösvényen haladsz. Ne járd csak félig az engedelmesség útját! Emlékezz Ákhábra!

IMÁDKOZZUNK: Urunk, a Te parancsaid jók. Segíts, hogy szigorú engedelmességben hadd kövessük azokat. Ámen.

— Félszívű engedelmesség és egész szívű engedetlenség testvérek.—

Allen N. Tállá (Las Animas, Colorado)

SZERDA, SZEPTEMBER 26. —Olvassuk: 1 Kir. 20:35-43