Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

"Ahogyan megáldott téged az Úr, a te Istened, úgy adi néki abból." (V. Móz. 15:14)

A hálaáldozat szerves része az istentiszteletnek. A Biblia 1520- szor említi. Isten gyermekeinek jó szívvel és bőven kell adni a lelki munkára és a szükségben levők számára.

Egy lelkész hajat vágatni ment nagyon szűkmarkú egyháztagjához. Ezt az alkalmat is felhasználta, hogy a misszióért nagyobb áldozatra bírja. A jólmenó üzem tulajdonosa mérges lett: “Mindig pénzt kér az egyház. Én azt vélem, hogy mindenki adjon tetszés szerint. Nem szeretem hallani sem a tizedet, sem egyéb szabályokat.” A lelkész hallgatott, de hajvágás után fizetett egy dollárt. A borbély meglepetve és mérgesen mondta, hogy ez kevés. "Azt gondoltam, hogy tetszésem szerint adhatok,” mondta a lekész. A mester hevesen magyarázta, milyen sok az adó, az uzletbér. a szerszámok és miből élne ó, ha az emberek saját akaratuk szerint fizetnének. "Ugyanígy Isten munkáját sem lehet tovább vinni, ha nem vesszük tekintetbe áldásait és nem adjuk meg neki, ami az Övé,” mondta a pap, kifizetve a díjat.

Nem kell az adakozásról sokat beszélni a szószéken, ha a tagok olvassák az Igét, s azt jól megértve, szívükre véve, jókedvű adakozókká válnak.

IMÁDKOZZUNK: Jó Atyám, nyisd meg szemem áldásaid bőségére! Adjad, hogy ne panaszkodjak, hanem hálásan dicsérjelek szóval és tettel! Jézusért kérlek. Ámen.

— Csak akkor nyúl a kéz a zseb mélyére, ha az indítás a szív mélyéből jön. —

VASÁRNAP MÁRCIUS 6

Olvassuk-. Acs. 20:28-35