Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

"És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek . (Lukács ev. 13:29)

New York városban, a Yankee Stadium közelében lévő földalatti vasút állomásáról a tömeggel együtt elértem az utca szintjét, amikor is még nagyobb tömegbe kerültem Mindnyájan a mecsre mentek. Jöttek taxival, autóbusszal, magán autókkal, gyalogszerrel. Néhányan egyedül, mások családdal vagy barátjaikkal. Emberek, asszonyok; fiatalok, öregek; feketék, fehérek. Mikor néhány perccel később elérekeztünk az ülőhelyünkre, ezernyi hang ünnepelte zajosan a felvonuló csapatokat.

Ahogyan különböző emberek, különböző helyekről érkezve elérhették közös céljukat, ugyanígy megvalósítható a Kirsztus Jézusban felkínált üdvösség, a különböző egyházakban is. Az emberek megtalálták Krisztust, amikor megmenekültek a haláltól a lelkiismeret furdalásának útján, isteni kinyilatkoztatások által, és akkor, amikor a mindennapi események új értelmet nyertek. Az éjszakában világitó fénysugár rávetül egyéni életutunkra és ha különböző utakon is, de belejutunk az egyetemes testvéri közösségbe, abba a hajlékba, amelyet Krisztus épitett és ahol az örvendezés sohasem szűnik meg.

IMÁDKOZZUNK: Uram, örvendezve áldjuk irányításodat, amellyel egységbe és közösségbe hozol bennünket Veled és egymással. Adj kegyelmet, hogy mi isirdnyíthassunk másokat, hogy ők is felfedezhessenek Téged. Ámen.

— Sok ösvény vezet kanyarogva az egy Isten felé. — Rodney L. Anderson (Plain City, Ohio)

HÉTFŐ. FEBRUÁR 28

Olvassuk: 95. zsoltár 1-17.