Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

“Ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele." (I Timótheus 6:8)

Mikor befejezte egyetemi tanulmányait, idősebb fiúnk felkén ült, hogy hátizsákkal vállán bejárja a világot. Mielőtt elindult, tüzetesen megvitattuk, hogy mit kellene elvinnie és mit kellene otthon hagyni. Végül is megpakolva útnak indult, jóllehet sok olyan dolgot kivett hátizsákjából, amelyet mi szülők fontosnak találtunk.

Három hónappal később, miután bejárta Görögországot és Törökországot, Szíriát, Libánont és Jordánt, hazaküldött egy csomagot Izráelből ezzel az üzenettel: "Rájöttem arra. hogy milyen kevésre van szükségem. Megkönnyebbül a terhem es így marad hely a csamagom tetején emlékek és ajándékok számára.”

Sokan túlsók teherrel járjuk életútunkat. Tele van életünk aggódással, és nem hagy helyet boldog emlékek számára Kevés időnk és erőnk marad arra, hogy más dolgokra irányíthassuk figyelmünket. De ha kérjük Istent, hogy kevesebbel beérjük, akkor találunk helyet olyan gazdagságok számára, amelyeket pénzzel meg nem vásárolhatunk.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, őrizz meg engemet attól, hogy túlsók földi kincset gyűjtsék és túlságosan törődjem önmagámmal. Taníts meg engem arra, mint Krisztus követőjét, hogy a: igazi boldogsághoz kevésre van szükségem. Amen.

— Boldogságunk nem attól függ, hogy mennyi vagyonunk van, hanem attól, hogy mennyire tudunk szabadságban élni azok nélkül. —

J. M. Orr (Glasgow. Scotland!

SZERDA, FEBRUÁR 23

Olvassuk: 1. Timótheus 6:6-10