Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

“Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom néktek nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodiék a ti szívetek, se ne féljen." (János 14:27)

Hosszú, fehér csíkot húzott a magasan szálló gép. Hideg, tiszta téli nap volt és a felhőtlen kék égen sokáig jól meglátszott a gépokozta fehér pára nyoma.

Akárcsak a gépmadár mi is nyomot hagyunk magunk után környezetünkön. Nyomunk okozhat áldást vagy átkot, elnyomást vagy bátorítást. Van barátom, aki lekesedést ébreszt maga körül bárhova megy. Ha telefonon felhív még órák múlva is tart bennem a lelkesedés.

Másik barátomból csak úgy árad az optimizmus. Hacsak néhány szót váltunk, máris megvigasztal, jó napom lesz tőle Van barátom, aki pedig felvidámít. Az öröm érzésé tölt el valahányszor találkozom vele. Vidám mosolya jellemző rá.

Vannak, akik borút, mások örömöt hagynak maguk után Gyűlöletet, keserűséget hagynak egyesek, mások pedig szeretetet. megértést árasztanak magukból. Olyanok is akadnak, akiknek nyomában irigység és gyűlölet marad, míg mások figyelmesek és nagylelkűek. Vannak, akik után cinizmus és pesszimizmus terjed. mások pedig hitet, bizakodást hagynak nyomukban

Vajon keserű kritika vagy hit. remény és szeretet jellemzi-e utunkat?

IMÁDKOZZUNK: Uram engedd, hogy jó hatással lehessünk környezetünkre, követvén a Te Drága szent Fiad biztos, bevált iá példa iát, akinek nevében kérünk, Amen.

— Milyen nyomokat hagyok én magam után? —

Ward Arthur William (Fort Worth. Texas)

SZERDA. ÁPRILIS 27

Olvassuk: János 14:21-27