Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Mózes 37:1-4.

“Mikor peijig látták az ó bátyjai, hogy atyjuk minden testvér közt öt (Józsefet) szereti legjobban, meggyúlölik és jó szót sem bírnak hozzá szólani." (I. Móz. 37:4)

Megkapta a munkát, mert behízelegte magát a személyzeti főnöknél. Megnyerte a pert, mert ismerte a bírót, szokták mondani.

Az irigység a legkevesbbé védhető a visszataszító emberi tulajdonságok közül. Szinte lehetetlennek látszik, hogy mások jószerencséjén örülni tudjunk, és gyakran “savanyú a szőlő” magatartást veszünk fel. Nagyon keveseknek van belső ereje ahhoz, hogy kimondják: “Jobb munkát végzett, mint én, rászolgált a jutalomra, vagy “Neki volt igaza.”

A Krisztus által tanított üzenet lényege idevonatkozólag ez: Alázd meg magad, mert a büszkeség megront, mert a gőg utál&tos az Ur előtt. A Példabeszédek könyve nem hiába mondja: “A jó szó olyan, mint a méz, édesség a léleknek, egészség a testnek.” A legjobb vezető a kiegyensúlyozott egyéniséghez. Az ilyen ember nem engedi hogy a mardosó irigység megrontsa a lelket. Az önzésből fakadó irigység jobban öldököl engem, mint a másik embert, aki felé szórom nyilait.

Az irigységet legyőző belső erőt senki sem alakíthatja ki magában, de az alázatos Krisztustól, a szeretet Királyától megkaphatja bárki, ha kéri.

IMÁDKOZZUNK: Uram, Te 'nein azért adtad nekünk az értelmet, hogy kritizáljunk és ítéljünk. Segíts minket, hogy eltűrjük, ha minket bírálnak és ne akarjuk a magunk énjét védeni. Adj bölcsességet a tanácsolásban és hogy tudjunk mindig különböztetni. Ámen.

— A bírálat hasznosabb, mint a hízelgés. —

MÁRCIUS 24, SZERDA.

— 26 —