Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Zsoltárok 92.

“Dicsérlek, Uram, teljes szívemmel, hirdetem minden csodatételedet.” (Zsoltárok 9:1)

Egy fiatal színésznő, még csak a tizes éveiben, egy televízió adáson beszélgetést folytatott. Ép, hogy elkészült első filmje, a kritikusok már is fényes jövőt jósoltak neki. Szerényen elfogadta a véleményeket, s elismerését fejezte ki azok iránt, akiknek a sikert köszönhette. Megemlítette szüleit, s azokat a személyeket, akik résztvettek a film rendezésében és igazgatásában.

“Mindenkinek szüksége van valakire” — mondotta. Szavaiból világos volt, hogy őszintén meg volt győződve arról, hogy önmagában nem tudta volna sokra vinni.

Gondolkodjunk el most egy rövid időre, s gondoljuk el mi az a teljesítményünk, amire leginkább büszkék vagyunk. Vájjon el tudtuk volna-e érni azt azok segítsége és biztatása nélkül, akik közel állnak hozzánk?

Az a Valaki, akire mindenkinek szüksége van, Isten! Őrködik felettünk, és tudja mindazt, amire szükségünk van, mielőtt még mi magunk tudnánk. Mondjunk szívünk mélyén imádságot, amiben kifejezzük Iránta érzett hálánkat azért a lehetőségért, amit adott, hogy életünkből lehessen valami.

IMÁDKOZZUNK: Hála Néked, Istenünk, hogy Te vagy az a Valaki, akire nékem szükségem van. Ámen.

— Mások nélkül nem tudunk elérni eredményt; isten nélkül nem élhetünk. —

Ruth Lowes (Canyon, Texas)

MÁRCIUS 20, SZOMBAT.

— 22 —