Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Olvassuk: I. Mózes 50:14-21. “Isten (a gonoszt) jóra gondolta fordítani, hogy sok nép életét megtartsa.” (I. Mózes 50:20) A fiatal keresztyén katona hosszú ideje szolgált tá­vol hazájától, szeretett feleségétől. Éppen, amikor már hazafelé készült, hogy feleségét megölelhesse és újszü­lött fiát láthassa, az ázsiai országból Angliába rendel­ték azonnali szolgálatra. Hite majdnem összeroppant ebben az időben, de azonnal ez az Ige jutott eszébe: Isten a rosszat jóra fordítja. Amint ő maga bizonysá­got tett: “Ez alatt az egy év alatt Angliában többet tanultam meg Isten szeretetéről, mint addig egész éle­tem alatt. Ez volt az az év, amikor megkezdtem tel­jesen Istenre építeni életemet.” Magatartása teljesen igazolta szavait. A katona Isten áldását tapasztalta egy olyan hely­zetben, amelyikben más csak az átkot látja. Megér­tette, hogy mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának az ő életében. Isten mindig munkálkodik bennünk. Sokszor nem értjük cse­lekedeteit, de célhoz vezet bennünket lépésről-lépésre. A mi dolgunk csak annyi, hogy rendületlenül bízzunk benne. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, köszönjük ne­ked, hogy minden cselekedeted indítóoka mélységes sze­reteted. Ezért bízunk benned még a “gonosz” időkben is, hiszen tudjuk, hogy mind a sötétségben, mind a vi­lágosságban Te jársz velünk. Ámen. — “Mind jó, amit Isten tészen, szent az 0 aka­ratja.” — Chilvers Gordon (Anglia) HÉTFŐ, FEBRUÁR 23. — 56 —

Next

/
Thumbnails
Contents