Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Mózes 33:12-14 és II. Kor. 4:7-15. “És monda (az Úr): Az én orcám menjen-e veletek, hogy megnyugtassalak.” (II. Mózes 33:14) Ha utazgattunk már autóval hegyes vidéken, külön­böző figyelmeztető táblákat láttunk kitéve. Egyik azt mondja: “Vigyázz sziklaomlás”. Nem jelent semmit, hogy jó, vagy gondatlan vezető megy az úton, min­denkit érhet baj. Ilyen az élet is. Vannak dolgok, me­lyek nem függenek tőlünk. Hogy kell ezekkel szemben viselkedni? Krisztus azt mondta: “E világon nyomo­rúságtok lészen”, de itt nem állt meg, hanem így foly­tatta: “De bízzatok, mert én meggyőztem a világot.” A keresztyén ember magatartását a bajok idején szépen példázza az igaz gyöngyöt termelő kagyló. Ha a kagyló házába bekerül egy ici-pici homokszem a ten­ger vizéből, akkor a kagyló lassan, türelmesen, végte­len gonddal építeni kezd a bántó homokszem körül, saját testéből kitermelt tejes-folyadékból, egy finom burkot. Egyik réteget a másik után rakja, hogy min­den kis él és hegy eltűnjön. így keletkezik a nagy ér­tékű igazgyöngy, egy csodálatos szépségű dolog a fájó, bántó baj körül. Az életünkre rázuhanó sziklák között, mint Pál apos­tol, felfedezhetjük az Ur szavát: “Elég néked az én kegyelmem.” Ennek segítségével a bajokat mi is igaz gyöngyökké változtathatjuk. IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, segíts a bajokban fel­ismerni a Te kegyelmedet. Adj nekünk diadalmas ke­resztyén életet. Ámen. — Isten kegyelme keresztülvezethet a bajokkal ter­helt életúton. — Myrtle S. Speer (Lee’s Summit, Missouri) CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 12. — 45 —

Next

/
Thumbnails
Contents