Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Királyok 19:9-16; Márk: 4:35-41.

„És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Űr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék.”

(I. Királyok 19:12)

Ausztráliában, a Burrinjuck-gáton millió liter víz ömlik alá, hogy életet vigyen az egyébként kiszáradt földnek. Hogy ezt megtegye, a víznek először le kell zúdulnia gyorsan a csillapító medencébe, ahol köröskörül kavarog és fokozatosan megnyugszik. Aztán továbbfolyhat és elvégzi munkáját, anélkül, hogy rombolást okozna.

Mindnyájunkban működik valami kényszerítő erő, melyet ha ellenőrzés alatt tartunk, jót hozhat azok számára, akik körülöttünk vannak. De nekünk is először át kell mennünk Isten „csillapító medencéi éj én.” Ha ennek nem vetjük alá magunkat, csak rohanunk fejvesztetten, indulataink romlásba döntik jószándékainkat, félreértések tönkreteszik jóviszonyainkat. Sértünk, ahol úgv gondoltuk, hogv jót kellene tennünk.

A „csillaoító medence,” Isten szeretete és akarata nem csak helyes iránvba terel bennünket, hanem kénessé tesz arra, hogv képességeinket és szenvedélveinket bölcsen használjuk.

IMÁDKOZZUNK: Dráva jó Istenünk, tudjuk, hogy tűz és viz hozhat csavást, vaav hasznot aszerint, honnan használjuk fel azokat. Seníts bennünket, hogv bölcsen hasznosítsuk adományaidat, miután először átmegyünk a Te tisztító medencéden. A Jézus nevében kérünk. Ámen.

— A csendességben halljuk Isten szavát és megtanuljuk a reánk ható erőket fékezni. —

Winifred G. Walker, Ausztrália

KEDD, MÁRCIUS 13.

— 15 —