Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Ezsaiás 55:6-11, Márk 4:13-20 “így lesz az én beszédem... nem tér hozzám éressen, hanem megcselekszi amit akarok...” (Ésaiás 55:11) Valamelyik vasárnap reggel Porto Rico-ban, San Juan városban szolgáltam. Istentisztelet után meghí­vott egy házaspár a hallgatóságból ebédre. Otthonukban megismerkedtem József fiúkkal, aki nem akart templomba járni. Néhány szót váltottam vele és adtam neki egy költeményt melynek címe: “Serkenj fel” volt. Megfeledkeztem később erről a kis történetről, ami­kor karácsony táján egy lapot kaptam. Ez állt rajta: “Emlékszik tán még arra, hogy ön nekem egy verset adott, szüleim otthonában. Ez a vers engem Krisz­tushoz vezetett. Köszönöm szépen a verset. Lelkész lettem és így szolgálom Uramat.” Amikor vetünk nem tudjuk, hogy majd hol és mikor sarjad fel a mag. Munkánk a vetés, a növekedést Isten adja áldásával. IMÁDKOZZUNK: Atyám segíts magvetőddé vál­nom Szent Fiad az Ür Jézus Krisztus nevében kérlek. Ámen. — “Vesd kenyered a víz színére, mert sok nap múl­va megtalálod azt.” — Sante Uberto Barbieri (Buenos Aires, Argentína) VASÁRNAP, FEBRUAR 9 — 43 —

Next

/
Thumbnails
Contents