Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Kor. 5:17-21 “Az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot... és reánk bízta a békéltetésnek igéjét. (II. Kor. 5:19) Egy egymástól elidegenedett házaspár és ügyvédjei a törvényszéki bíró előtt voltak, hogy megkapják a bírói döntést: melyik szülő gondviselése alatt marad­jon 6 éves gyermekük. Több heves szóváltás után vé­gül is a bíró odafordult az édeanya közelében olyan elveszetten ülő fiúcskához és kedvesen megkérdezte: Fiam, melyik szülőddel szeretnél élni? Minden csen­des lett, aztán a kis fiú hirtelen sírásra fakadt és megtört hangon zokogta: “Mind a kettővel.” A szülők egymásra néztek. Könnyel telt meg szemük. Ráébred­tek, hogy többet törődtek saját nézeteltéréseikkel és vágyaikkal, mint fiúk érzéseivel. Sietve szótváltottak ügyvédjeikkel és egymással és a bíró örömére kibé­kültek. Krisztus azért jött a világba, hogy Istennel megbé­kéltesse a világot. Az igazi békesség itt kezdődik. Hin­ni és elfogadni Isten szeretetének nagy tettét, a kará­csonyi bölcsőt és a golgotái keresztet. Es mikor va­laki ilyen új kapcsolatba kerül Istennel, új és jobb vi­szony jön létre családjával, munkaadójával és bará­taival is. A hívő ember, aztán mer Krisztusért kérni: Béküljetek meg Istennel, emberekkel. Mer a békéltetés szolgálatában járni. IMÁDKOZZUNK: Óh Urunk, segíts minket, hogy a mai napon is békességet vigyünk Általad valakinek a szívébe. Ámem. — Békesség lesz a világban, ha békesség lesz az otthonokban. — Wood Herbert (Toronto, Canada) CSÜTÖRTÖK, JANUAR 23. — 26 —

Next

/
Thumbnails
Contents