Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

Olvassuk: Lukács 24:36-49. “Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő rátok, és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeábán és Samariában és a földnek mind végső határáig.” (Csel. 1:8) Egy neves amerikai gondolkozót az első világháború idején háborúellenes magatartása miatt bebörtönöz­tek hazaárulás vádjával. A börtönben feltűnt neki és különösen érdekelte őt egy fogoly, aki javíthatatlannak látszott és minden emberség látszólag hiányzott belő­le. Egyetlen egy másik fogollyal sem volt ez hajlandó beszéni. A neves pacifista egy valóságos “szeretet­­hadjáratot” indított: minden este otthagyott a javít­hatatlan fogolytárs éjjeli szekrényén egy narancsot és egy szót sem próbált hozzá szólni. Így azonban sike­rült áttörni fogolytársának védelmi övezetét és elő­ször szóba, majd barátságba kerültek. Évek múlva mikor híre jött, hogy fogolytársa, a ne­ves pacifista meghalt, azt mondta, a hajdani javít­hatatlan fogoly róla: “ő volt az egyetlen Jézus Krisz­tus, akit ismertem.” Néhai Smith Gypsy világhírű evangélistának volt egy kedves énekszáma: “Látható ják-e Jézust benned mások?” Számtalan olyan ember van, aki az evangéliumról csak úgy értesül, hogyha azt kiábrázolva látja a keresztyének életében. Csak úgy láthatja meg Jézus igazi arcát és hallhatja meg taní­tásait, ha az életünkből visszatükröződik. IMÁDKOZZUNK: Taníts meg, mennyei Édes­­atyánk úgy követnünk Krisztust, hogy mindennapi életünk ő róla tegyen bizonyságot. Vezess bennünket Jézus lelke által. Ámen. — Jézust megláthatja-e valaki életemből? — Holloway Henry (Észak-lrország) CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 28. — 61 —

Next

/
Thumbnails
Contents