Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-05-01 / 3. szám

Olvassuk: I. Korinthus 15:51-57

“Hála az Istennek, aki diadalt ad nekünk, a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (I. Kor. 15:57)

Az első századbeli egyház nagysága abban volt, hogy kétségbe vonta és cáfolta a pogány világnak a halálról való felfogását. Az igazi keresztyén hit ezt tette mind a mai napig. Pál hálát adott Istennek a halál felett aratott diadalmáért, amit Krisztusban adott. Amikor az életet a nagy egész egyik részeként tekintjük úgy, amint azt Krisztus kijelentette, akkor az életet másképpen éljük és a halálra is másképpen tekintünk.

Romboló és keresztyénieden dolog a halálra nem gondolni. Ha a halált teljesen semmibe próbáljuk venni, lelkünk silányságát fedjük fel, mert akkor végeredr ényben azt mondjuk, hogy Urunk evangéliumát vagy em ismerjük vagy nem hisszük.

Isv ben való hit nélkül a halál rettenetes tud lenni, o mikor a halál tényéről nyíltan beszélünk, azt fog átni, hogy az Istenben, az ö Ígéreteiben, és

K i ,ban végrehajtott megváltó müvében való hitű növekedése következtében többé már nem kell a hai miatt aggódnunk és attól félnünk.

Esztendeink véges voltának tudata segít abban, hogy azokat értékessé tegyük. Annak az igazságnak tudata, hogy az időnket csak kölcsön kaptuk, arra segít, hogy az esztendeinket olyan hitelként tekintsük, amivel az időnk letelte után számadással tartozunk.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, jövünk Hozzád, hogy hitben és reménységben megújuljunk. Segíts felismernünk azt, hogy akik Fiadban, a Jézus Krisztusban bíznak, mind a halálban, mmd az életben legyözhetetlenek. Ámen.

— Krisztus a mi győzelmünk a halál felett. —

Hovey E. Pál (Portland, Oregon)

SZEJRDA, JÜNIUS 18.

— 51 —