Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Cselekedetek 20:32-35.

„Mindenestől megmutattam nektek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni és megemlékezni az Ür Jézus szavairól, mert Ö mondta: jobb adni, mint kapni."

(Csel. 20:35)

„Mit csináljunk karácsony este?” Tettük fel a kérdést magunk között a családban. Maradjunk-e otthon és töltsük el együtt kényelmesen az estét, — vagy pedig menjünk el, és látogassunk meg olyanokat, akik magukban vannak. — Persze, jó lett volna egy este a magunk számára is, — különösen karácsony este — mert máskor gyakran vagyunk emberek között. De mégis úgy határoztunk, hogy elmegyünk.

Micsoda Karácsony! Mindenki mosolyogva köszönte meg, hogy velük töltöttük a karácsonyt. Ügy éreztük, Isten megáldott mindnyájunkat.

Még maradt egy kis időnk később a magunk számára is, — ami alatt ajándékokat adtunk és kaptunk és karácsonyi énekeket énekeltünk. — De a legnagyobb ajándék számunkra ezeknek a magányos embereknek az öröme volt, különösen mikor az éneklésben csatlakoztak hozzánk, s együtt énekeltünk a gyermekről, aki azért született, hogy a világ Megváltója legyen.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, tudjuk a Te akaratod az, hogy megosszuk amink van. Segíts minket, hogy egyre többet adjunk. Ámen. '

— Mit tudunk adni a mai napon? —

Kyst Erik, szerkesztő (Dánia)

KEDD, FEBRUAR 19.

— 53 —