Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, FEBRUAR 4. Olvassuk: Máté 3:1-7. „Ez az, akiről Ézsaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját és egyengessétek meg az ö ösvényeit”. (Máté 3:3). Mikor Keresztelő János a pusztában volt, az ott eltévedt embereknek jól esett, hogy ott volt a iáltó szó”. Az élet olyan sok váratlan esemény elé állít ben­nünket, hogy összezavarodunk és nem tudjuk, milyen irányba menjünk. Csak az, hogy sok pénzt keresünk, nem elégít ki, az utána való harc után csalódás ér bennünket. A haladás és technika vívmányai csodálat­tal töltenek el, de szükségünk van valakire, aki tudja, mit hoz a jövő. Szükségünk van irányításra — egy hangra. A mai nemzedék külünösen vágyik arra, hogy valaki a reménység üzenetét hirdesse. Egy fiatal hölgy azt mondta az orvosának, neki legnagyobb szüksége ar­ra van, hogy várakozással tudjon a jövőbe nézni. Az igazi hit éppen ezt nyújtja. A csüggedés nem azért vesz erőt rajtunk, mert nehéz az élet, hanem mert úgy látjuk, hogy az egésznek semmi értelme nincs. Mi keresztyének Krisztust akarjuk követni és az örök élet felé vezető utat mutatni a pusztában eltévedt embertársainknak. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, segíts, hogy mi is kiáltó szó lehessünk a pusztában. Segíts, hogy életünk pél­damutatásával egyengessük a Tefeléd vezető utat. Ámen. — Krisztus megmutatja, hogy mi értelme van az életnek. — Kennedy Gerald, püspök (Krdfornia) — 37 —

Next

/
Thumbnails
Contents