Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-07-01 / 4. szám

Olvassuk: Zsoltárok 139:1-10 és Zsidók 13:5-9.

“Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.” (Zsoltárok 139:1)

Késő délután a templomban dolgoztam. Kicsi fiam is velem volt, játszott az óvodában.

Mikor készen volt a munka, készülődtünk haza. Az ajtóból nagyszerűen látszott egy festmény, mely Jézust ábrázolta.

Gyermeki tisztelettel és a legnagyobb természetességgel köszönt el és megmagyarázta, hogy ő most elmegy. Szívem tele volt hálával, hogy neki fontos volt megmondani, hogy az Ür Jézus tudja hogy 0 hová megy.

Igen, ő törődik velünk mit csinálunk, s merre járunk. Érdeklik körülményeink, betegségeink Minden kis dolgunk nyilván van előtte.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, légy áldott, hogy sokszor pici gyermek szájon keresztül figyelmeztetsz. Kérünk áldj meg a kicsinyek lelkűidével, hogy őszinte hittel Rád hagyatkozhassunk életünk minden napján. Krisztusért kérünk. Ámen.

— Jézustól soha de soha nem kell elbúcsúznunk. —

HÉTFŐ, JÜLIUS 8.