Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-07-01 / 4. szám

Olvassuk: Róma 8:1-6.

“Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.’- (János 8:36)

Konzultáció alkalmával egy fiatal diák a következőket mondotta el: “Nem tudtam, hogy mi is az a nagy lelki szabadság, amiről a hívők beszéltek, mindaddig, míg Krisztusnak nem adtam a szívemet.”

Ennek a diáknak igaza volt, mert míg nem tapasztaljuk meg a saját életünkben, addig csak keresünk, tapogatózunk mint a vakok. A megváltás csodájának átélésével nem szűnnek ugyan meg a problémák, nem mentesülünk a terhek hordozásától, még a bűntől sem szabadulunk meg egyik napról a másikra, de ráhangolódik az életünk a Szentlélek irányítására. Benső békességet, bűneink alól felszabadítást kapunk. S ez a sok szeretet, hálaadásra kényszerít, s én is érzem, hogy Isten valamit vár tőlem. S egyszerre tanítvány leszek, igyekszem elmondani másoknak is az örömüzenetet.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, Istenünk add meg azt a kegyelmet, hogy őszintén és boldogan szolgáljunk Téged. Engedd meg, hogy szeretttetd, szabadításod éJö bizonyságai lehessünk embertársaink között. A Te szent Fiad nevében kérünk. Ámen.

— Semmi meg nem ronthatja a Krisztusban nyert szabadság lelkét. —

Wilkins R. Edvárd. Dover, Delaware

SZERDA, JULIUS 3.

— 5 —