Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Habakuk 3:17-19; Zsidókhoz 10:32-39 „Imé felfuvalkodott, nem igaz benne az ö lelke; az igaz pedig az ő hite által él.” (Habakuk 2:4) Habakuk nagyhitű ember volt! Kora eseményei ke­mény kérdésekkel ostromolják elméjét. De még a gyöt­rő problémák között is mindig és minden körülmények közt hitet tett az Örökkévaló mellett. Ilyen hangulat­ban tette azt a kijelentést: “Mert az Ür dicsőségének ismerésével betelik a föld, amiképpen a folyók megtöl­tik a tengert.” Ezt a reménykedő állásfoglalást az a meggyőződés támasztotta alá, hogy az igazi hívő min­dég megfelelő megtartó erőt nyert hite által. Ugyan­csak ő öntötte szavakba a hit egyik legmagasztosabb zsoltárát, ami Bibliánkban található. Igen gyakran Isten szeretetének bizonyítékát és ha­talmát gyümölcshozó gazdag termőföldeinken vagy egyéb anyagi áldásokban igyekszünk felfedezni. De Habakuk személyében egy olyan kiváltságos ember­rel találkozunk, aki nem nélkülözi a világi kincseket, melyek számunkra oly drágák, de a nehézségek köze­pette se mszűnik meg Isten dicsőségét zengeni, mert tőle várja egyedül a megváltását. A bizalom teljes odaadásában megtalálta Isten mindenütt jelenvaló­ságát s ez oly mélyen gyökerezik hitében, hogy semmi de semmi tőle elvenni nem tudja. IMÁDKOZZUNK: Örökkévaló Atyánk, add nekünk a hit átélésének lehetőségét, hogy beragyogja életünk sötét óráit és megtöltse szívünket dicsőítő énekkel. Ámen. — A hit által Istenre néző élet minden próbál ki­áll. — Spear Laren, Illinois SZERDA, MÁJUS 22 — 24 —

Next

/
Thumbnails
Contents