Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 2. szám

VASÁRNAP, ÁPRILIS 28 Olvassuk 2. Kor. 3 :l-3. „Akik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk ál­tal szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Istennek Leikével írva; nem kőtáblákra, hanem a szív hús-tábláira." (2. Kor. 3:3) Az üzenet közvetítője bizonyos fokig maga az üze­net — hangsúlyozza nem egy könyvében dr. McLuhan professzor. Mit is akar ö ezzel mondani? Gondolom azt, hogy az üzenet hordozójának, átadó­jának egyénisége, kedves természete, élénk, színes ki­fejezésmódja, szellemi érettsége nagyban elősegíti az üzenet helyes megértését és átvételét. Pál apostol azt mondja társainak, hogy „valóságos élő levelek vagytok”. Nem csak egy egyenes sorban rajzolt fekete figurák fehér felületen. Nem csak hideg ólombetűkből álló puszta szavak. Isten szolgája, Jézus tanítványa, a keresztyén em­ber meg kell élje azt, amit hisz, akiben hisz, akinek hisz. Egész élete beszédes üzenet kell legyen, hogy megértsék az emberek, kitől jön az üzenet hozzájuk. Vájjon elhiszik-e nem keresztyén emberek körülötted, látva a mindennapi életedet, hogy keresztyén vagy? Milyen levelet olvasnak le rólad felebarátaid? Ki a feladó? IMÁDKOZZUNK: Urunk, már a holdról tudunk üzenetet küldeni egymásnak, de itt a földön nem tud­juk átvenni a Te üzenetedet és át sem tudjuk adni. Jézusunk add,, hogy elfogadjuk meg nem érdemelt szeretetedet, hogy egymást is jobban, több türelemmel és elnézéssel tudjuk szeretni, megérteni. Add Jézusunk, hogy meglássák rajtunk, hogy a Te tanítványaid sze­retnénk lenni. Ámen. — Hiába jó az üzenet, ha az átadója nem hitel­képes. — Wilson Grace, Colorado — 61 —

Next

/
Thumbnails
Contents