Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, JANUAR 7. Olvassuk: Lukács 12:42-48.

„Attól, akinek sokat adnak, sokat követelnek, és akire sokat bíznak, attól többet kívánnak.” (Lukács 12:48)

Ha arra akarunk törekedni, hogy Isten által adott talentumaink és tartalékaink bizonyos részét odaszenteljük azokra a dolgokra, melyek értékesebbek, mint mi magunk akkor nincs határa annak, amit meg tudnánk valósítani.

Mint közéleti vezető aki négy és fél millió georgiai lakos életét befolyásolja, nagyon sok alkalmat és kötelezettséget találok, hogy talentumaimat, melyeket Isten adott, teljes mértékben használjam. Időnként félelemmel tölt el annak felismerése, hogy mekkora lehetőségem is van. Nagyon is érzem elégtelenségemet, mint kormányzó, hogy nem képviselem elég felelőséggel az összes georgiaiak reményét, álmát, aggodalmát.

Életem legkritikusabb pontjához érkeztem, amikor szolgálatomat bizonyságtévő keresztyén módjára próbálom végezni. Egy mód van számomra, hogy betöltsem ezt a szolgálatot: megtenni mindent, amit tudok azért, hogy ne legyen egyetlen georgiai sem, aki éhezik élelem, védelem vagy tudás után. Próbálom megadni azt az életnívót, mely megengedi nekik, hogy kifejlesszék lelki és értelmi adottságaikat.

IMÁDKOZZUNK: Uram, engedd, hogy mindig teljes mértékben használjam talentumaimat és lehetőségeimet, amit adtál nekem, a Te és embertársaim szolgálatára. Ámen.

—Mi az én aktív keresztyén szolgálatom jelenleg?—

Carter Jimmy, kormányzó Georgia

— 9 —