Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Királyok 19:9-16; Márk: 4:35-41. „És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Űr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék.” (I. Királyok 19:12) Ausztráliában, a Burrinj uck-gáton millió liter víz ömlik alá, hogy életet vigyen az egyébként kiszáradt földnek. Hogy ezt megtegye, a víznek először le kell zúdulnia gyorsan a csillapító medencébe, ahol körös­körül kavarog és fokozatosan megnyugszik. Aztán to­vábbfolyhat és elvégzi munkáját, anélkül, hogy rom­bolást okozna. Mindnyájunkban működik valami kényszerítő erő, melyet ha ellenőrzés alatt tartunk, jót hozhat azok számára, akik körülöttünk vannak. De nekünk is elő­ször át kell mennünk Isten „csillapító medencéjén'én.” Ha ennek nem vetjük alá magunkat, csak rohanunk fejvesztetten, indulataink romlásba döntik jószándéka­inkat, félreértések tönkreteszik jóviszonyainkat. Sér­tünk, ahol úgy gondoltuk, hogy jót kellene tennünk. A „csillaoító medence,” Isten szeretete és akarata nem csak helyes iránvba terel bennünket, hanem ké­nessé tesz arra, hogv képességeinket és szenvedélyein­ket bölcsen használjuk. IMÁDKOZZUNK: Drága jó Istenünk, tudjuk, hogy tűz és víz hozhat csauást vagy hasznot aszerint, hogyan használjuk fel azokat. Segíts bennünket, hogy bölcsen hasznosítsuk adományaidat, miután először átmegyünk a Te tisztító medencéden. A Jézus nevében kérünk. Ámen. — A csendességben halljuk Isten szavát és megta­nuljuk a reánk ható erőket fékezni. — Winifred G. Walker, Ausztrália KEDD, MÁRCIUS 13. — 15 —

Next

/
Thumbnails
Contents