Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Máté 18:1—6

„Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanokká nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába.” (Máté 18:33

Egyik kedves barátunkkat látogattuk meg két éves kisleányunkkal. Ők idősebbek voltak mint mi és nem volt játék a házban gyermek számára. A beszélgetés csakhamar a felnőttek beszélgetése lett és írni hárman meg is feledkeztünk leányunkról. A házigazda felesége azonban nem felejtkezett el és kezébe adta a sótartót, a borstartót és egy kis tálat, hogy játszón velük. Nagyszerű gondolat volt. Kisleányunk boldog volt, mert érezte, hogy valaki törődik vele.

Könnyen elfelejtkezünk a fiatalság fontosságáról. Barátunk felesége kivétel volt. Mindenki fontos volt számára, senkiről sem feledkezett meg. A kicsik ugyanolyan fontosak voltak neki, mint a nagyok. Ez az a gondosság amelyik Isten országát építi.

IMÁDKOZZUNK:Édesatyánk, add hogy ébren tarthassuk magunkban a mások iránti gondoskodást, hiszen mindenki a Te gyermeked. Taníts meg bennünket arra, hogy meg tudjunk becsülni mindenkit. Te mindennél többre becsültél minket. Ámen.

—- Gyakoroljuk-e a felebaráti szeretetet mindenki iránt, tekintet nélkül az évek számára? —

Wigner F. Sandy, Michigan

HÉTFŐ, JÚNIUS 18

— 51 —