Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Márk 16:15—20

„Azok pedig kimenvén, prédikálnak mindenütt, az Ür együtt munkálkodván velük, és megerősítvén az Igét a jelek által, amelyek követik.” (Márk 16:20)

A tanítványok parancsot teljesítettek, amikor prédikálni mentek szerte a világon. A parancs így szólt: „Hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek!” Szinte lehetetlennek tűnő utasítás ez. A tanítványok azonban nem spekulálnak, nem esnek kétségbe, hanem indulnak, hogy teljesítsék azt.Am ikor Isten parancsot ad valamire, az nem teljesíthetetlen. Mert ahol egész szívvel engednek a parancsnak, ott maga az Űr garantálja az akadályok, érthetetlenségek, rosszindulat és minden körülmény ellenére is a győzelmet. Nagy dolog, amikor az Űr parancsát nem engedik el az emberek a fülük mellett!

Az Evangélium a tanítványok ajkán átütő és mindent elsöprő erejű volt, mert nem politikai vagy gazdasági jóhír volt, ami bármikor ellenkezőjére fordulhat, hanem az örökkévaló Isten örökérvényű kegyelmi üzenete. Az Ige hirdetése mögött ott áll az Űr, hogy jelekkel és csodákkal erősítse meg. így gyógyult meg a sánta az Ékeskapunál, így tért meg 3000 ember az első Pünkösdkor, így szabadult ki Péter a börtönből. Az Evangéliumot ma is jelek és csodák követik. Istentől távol álló emberek az Űr közelébe kerülnek, életük újjá formálódik. Ténylegesen tudunk betegségekből való fölgyógyulásokról az Űr neve által, bűnök megkötöző hatalma alól való fölszabadulásokról. Nem a multté csupán ez, mert az ITr mindenkor igazolja beszédének hiteles voltát.

IMÁDKOZZUNK: Uram, addj engedelmes szívet parancsaid teljesítésére és munkálkodj velem együtt, ahogy megígérted. Amen.

SZERDA, JÚNIUS 6.

— 39 —

Szabó Péter, Montreal