Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Filippi 2:1-11

„Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül." (Zsidók 4:16)

A beteg nehezen lélegzett. Kövér izzadságcseppck borították homlokát. A szíve gyengén vert. Szemeiben félelem tükröződött és még valami, mint aki nem érti, mi történik vele. - Az ápolónő mellette állt és próbált olvasni a könyörgő szemekből. Egyszer csak a beteg keze után nyúlt — de nem azért, hogy megtapintsa a pulzusát, hanem azért, hogy adjon valamit önmagából, a saját hitéből, békességéből ennek a végső szükségben lévő embernek.

A kéz lázasan kapott a másik után, segítséget és erőt keresve. A két kéz erősen ö.sszekulcsolódott és a beteg szeme rémülten kereste a válaszokat az ápolónő szemében. Az csak nyugodtan állt ott, míg a beteg arcán elsimultak a redők és szeme békességet, megértést tükrözött vissza, amikor megállt a szíve.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, kerünk adj irgalmasságot szívünkbe, hogy ne csak azt tegyük meg, ami kötelességünk. Kérünk, bocsásd meg azt is nekünk, hogy sokszor még azt sem tettük meg embertársaink jelé. Kérünk tégy minket alkalmassá arra, hogy a Tebenned való hitünkből, bizalmunkból, békességünkből tudjunk továbbadni azoknak, kiknek oly nagy szükségük van ezekre. Tudjunk alkalmas időben való segítség lenni. Ámen.

— Isten azt kívánja tőlünk, hogy önmagunkból adjunk, hiszen Ő is Önmagát adta nékünk Jézusban. —

House Blanch, Missouri

HÉTFŐ, MÁJUS 21

— 23 —