Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Jakab 5:7-12

„...legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy itéíet alá ne essetek.” (Jakab 5:12)

Egy fiatalember, mivel megbízott közeli barátjában, elkezdte kiönteni előtte sok aggodalmát és félelmeit. Barátja egy darabig hallgatta, aztán azt mondta: „Felhívlak este és aztán tovább beszélhetünk erről”. Kicsit később ezt a fiatalembert vacsorára hívta meg valaki, de ő nem fogadta el a meghívást, hogy otthon lehessen, amikor barátja telefonál. De bizony nem telefonált.

Egy egyedülálló leány nagy igyekezettel készült, hogy gyári munkahelyét bemutathassa azoknak, akiket közelebbről ismert a gyülekezetben. Többek között az az asszony is megígérte, hogy eljön, akit ő annyira igen nagyra tartott. A gyári iátogatás napján azonban ez a leány otthon sem találta, mikor elment érte.

Szolgálataink talán nem mindig elégítik ki az emberi szükséget, emberi gyengeségek és kicsinyhitűségek miatt, de azért ha megígértünk valamit, az Űr elvárja tőlünk, hogy be is tartsuk szavunkat. Sokat jelent az, ha számítani lehet ránk az ilyen dologban.

IMÁDKOZZUNK: Uram, Te hűséges vagy. Segíts, hogy én is hűséges lehessek. Bocsssd meg, kérlek, mulasztásaimat. Ámen.

— Becsületünket betartott ígéreteink kovácsolják naponként. —

Trachsel aura, Indonézia

SZERDA, JANUÁR 10

12