Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 11.

Olvassuk: Filippi: 4:4-7, Márk 14:10-21.

„Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom néktek amint a világ adja.” (János 14:27)

Béke a világ legóhajtottabb vágya és egyben a legcsalárdabb álma is. Amikor azt gondoljuk, hogy mármár elértük, szertefoszlik mint a lidércfény .

Keralában sok bajunk volt a kígyókkal üzemünkben és kigyóbűvölőt fogadtak fel a probléma megoldására. A kígyóbűvölő hetente nagy nyilvánosság előtt szerepelt. Mégis úgy látszott, végehossza nincs a komédiának. Jó ideig ismétlődött a látványosság, míg ki nem derűit, hogy ugyanazok a kígyók kúsznak viszsza a csatornákon át, melyeket a kígyóbűvölő összeszedett és kinn ismét elengedett.

A világ béketörekvései is ilyen csalárdak mint a kígyóbűvölő mutatványai. Háború idején a vezetők békekötésről beszélnek. Béke idején pedig háborúval fenyegetőznek, hirdetvén, hogy ezt a béke megteremtése érdkében teszik. Hogyan törhetjük meg e gonosz kört? Az Ür Jézus Krisztus békéje erre a válasz. Az Ő békessége igaz, tartós és mindent betöltő. Azonban ezt csak úgy érhetjük el, ha feledjük önző énünket és átadjuk magunkat Krisztusnak.

IMÁDKOZZUNK: Kem/elmes Úr Isten, hozzád fordidunlc, mert olyan békére vágyunk, melyet egyedül Te adhatsz nekünk. Bevalljuk, hogy a világ megoldásai csődbe juttattak minket bajaink orvoslásában. Vajha a Te szent Fiad az Úr Jézus Krisztus uralkodna szívünkben. Ámen.

— Igaz, tartós békét csak Krisztus adhat. —

Chacko E. J., India

— 44 —