Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Efézus 1:15-23.

,A mustármag kisebb minden magnál a világon. De mikor felnő minden veteménynél nagyobb, fává lesz ... (Máté 13:32)

A hitben járás sok tekintetben emlékeztet a fák életére. Egy fa sem dönti el önmagában, hogy hol nő fel. De hálásan fogadja mindazt, amit a természet nyújt neki. Napfény, eső, hó és szél mind elősegítik növekedését és táplálását. Mi sem magunk választjuk ki lelki növekedésünk körülményeit. De ott, ahol éppen vagyunk, Isten maga gondoskodik fejlődésünkről és megerősödésünkről.

A fa egyszerre több irányba is növekszik és terjed: fölfelé, lefelé és kifelé. Gyökereit a földbe ereszti, de törzse, ágai felfelé törnek. Valahogy így van ez velünk is sok tekintetben.

Kezdő keresztyének, akárcsak a fiatal fák, még sokáig mások árnyékában nőnek s élvezik mások védelmét. Azután érett fokra jutva, gyümölcsöt teremnek.

Sok lehetősége van a megújulásnak is. Az öreg kéreg alól friss hajtások sarjadnak. Számunkra is mindig fennáll a lehetősége az újrakezdésnek, lelki megújulásnak, új növekedési időszaknak. S hogy az milyen irányt vesz, sokszor kiszámíthatatlan.

Amikor életünk gyümölcsöt terem, az annak a jele, hogy Isten keze alatt van.

S végül a lelki életben is lehetnek évszakok: rügyet fakasztó tavasz, gvümölcsérlelő nyár, őszi megnyugvás, vagy téli várakozás. Isten terveiben mindnek helye van.

IMÁDKOZZUNK: Dráva Urunk, köszönjük a hit ajándékát, mégha csak mustármagnyi is. Növelj minket azzá. aminek Te akarsz látni. Krisztus nevében kérjük. Ámen.

— A növekedést adó Isten meghozza az aratás idejét is számodra. —

Sponsler Linda, Michigan

VASÁRNAP, ÁPRILIS 1.

— 34' —