Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-05-01 / 3. szám

Vasárnap, május 21 (Pünkösd.)

Olvassuk: János 14:15—21.

»Az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.«

(Róma 14:17.)

Szüleivel ülve a délelőtti istentiszteleten, egy kisfiú nagyon igyekezett velük együtt mondani a Hiszekegyet és énekelni: »Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek.* Kéjsőbb odasúgta anyjának: »Igazán van Szentlélek?«

»Van« — biztatta anyja.

Ez nem elégítette 'ki a fiút. Megszólalt: »Akkor miért nem jön soha a mi házunkba?«

Valóban, miért? Jól értsük meg, hogy a Szent Lélek eliő hajlékunkba,, ha befogadjuk Őt. A Szent Lélek azért jön, hogy

megmagyarázza Isten akaratát,

az örökkévaló után való éhséget felébressze

bennünk,

lelkünket bűnbánatra ösztökélje, bánatunkban vigasztaljon,

Lélekben meggyőzzön arról, hogy Isten gyermekei vagyunk.

A mi feladatunk az, hogy a Szent Lelket szívesen fogadjuk otthonainkba, hogy ő viszont szolgálatával

megáldhassa életünket.

Imádkozzunk: Istenünk, Szent Lelkeddel légy velünk. Ő általa hívj bűnbánatra, jelentsd ki akaratodat és gondoskodásodban vigasztalj minket. A Jézus nevében. Ámen.

— Szívesen látom-e a Szent Lelket otthonomban?—

Payatt C. Dwight, Észak Karolina

23