Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-05-01 / 3. szám

Szerda, május 17. Olvassuk: János 15:1—11. »Ama Vigasztaló pedig a Szent Lélek, akit az én ne­vemben küld az Atya; az mindenre megtanít majd tite­ket...« (János 14:26.) Egy nagy gyülekezet lelkipásztora végzetes szív­bénulást kapott. Néhány vasárnappal halála előtt arról prédikált, hogy gyülekezete milyen »drága gyöngy« számára. Nagyon sokan a gyülekezet tagjai közül felajánlot­ták szolgálataikat az özvegynek, mondván: »kérjük, tu­dassa velünk, ha valamire szüksége van.« Az özvegy válasza a következő volt: »Igen, van va­lami, amit megtehetnek. Férjem gyülekezetünket az ő »drága gyöngyének« nevezte. Maradjanak továbbra is hűségesek ehhez az egyházhoz, folytassák építését, amelyért ő is annyit fáradozott.« Bizonyos, hogy a Szent Lélek volt ezzel a fiatal öz­veggyel, mikor ilyen választ adott. Milyen őszintén kellett, hogy imádkozzék megnyugvásért és vezetés­ért, hogy mind ezeket elmondhassa. Bizonyára férje válasza is ez lett volna. Imádkozzunk; Mennyei édes Atyánk, arra kérünk, hogy adj békességet szívünkbe és add a Szent Lélek vezetését, hogy ma is eszközei lehessünk a Te békessé­gednek. Ámen. — A Lélek mindig úgy tanít, hogy mindjárt cselek­vésre is indít. — Pryse Dorothy, Ohio 19

Next

/
Thumbnails
Contents