Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 23.

Olvassuk: Lukács 9:51—56.

»(Jézus)... eltlökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy.«

Ahogy közelgett szembenézni a halállal Jézus bátran abba az irányba fordította orcáját. Péter figyelmeztette Jézust, hogy veszélynek teszi ki magát, azonban Jézus visszautasította a figyelmeztetést/.

A szent hét kell, hogy figyelmeztető legyen a számunkra, hogy mint Jézus, mi is bátran nézzünk szembe a saját sorsunkkal. Gyakran elkerülünk alkalmakat, amikor azok kényelmetlenek számunkra a társadalomban. Hol áll a keresztyénség a társadalmi megítélésben a kisebbség mellett, vagy a szűkölködő csoportokkal szemben?

Sokan élvezzük a békés és csendes részét e világnak, könnyebb életet élünk, mint élnek a világ sok részein. Hogyan követhetjük Jézust a szent héten át is, ha megfeledkezünk azokról, akik nélkülöznek? Az éhező és szenvedő emberek sorsában nekünk is osztozkodnunk kell,

IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk segíts bennünket közelebb Jézushoz a szent hét által. Segíts egyesülni általad azokkal, akik anyagi, vagy szellemi javakat nélkülöznek. Segíts, mikor bátorságra van szükségünk, hogy megtalálhassuk azt a Te kegyelmedben. Jézus nevében kérünk hallgass meg kegyelmesen. Ámen.

— Jézus erősíti meg szívemet és karomat is. —

Beth ram F. Wentworth, Maine

26