Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, FEBRUÁR 8. Olvassuk: Máté 6:27—30. »Ha pedig a mezőnek fűvét, amely ma van és hol­nap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten: nemsok­kal inkább-é titeket, ti kicsiny hitüek?« Kétségeinkre, sikertelenségeinkre a fenti Igében van a felelet. Jézus arra utal, hogyha megfelelő hitünk van, minden helyzettel szembe nézhetünk, mert Isten nem hagy magunkra még nyomorúságunkban sem. Isten gondot visel és felruházza minden teremtményét, így mennyivel inkább az Ő gyermekeit. Ha az Ő gondvise­lése kiterjed a múlandó anyagra, mennyivel inkább az Ő gyermekeire, akiket az Ő saját maga képére terem­tett. Mennyivel nagyobb ez a szeretet! Jézus nem ítéli el a kicsiny hitet. Sőt dicséri azt. Gyakran meglepődik, amikor hitet talál és fáj néki, ha nem talál hitet valakiben. Nem mintha hitet nehezen lehetne nyerni, hanem hit nélkül élni. A hit egy lépés a bizonyság felé. Bizonyosság arra vonatkozólag, hogy Istennek mindenre van gondja. A hit segít bennünket arra az útra, amely Hozzá vezet és hitünk által várhatunk Tőle segítséget. A kicsiny hit hosszú úton jár és általa Isten győzedelmet ad gond­jaink felett. IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk engedd használni hitünket, mikor kétségekkel kell szembenéz­nünk. A hitet, amely által utat találhatunk Tehozzád. Szent Fiad nevében kérünk, hallgass meg kegyelmesen. Ámen. — Nem a nagysága, hanem a gyakorlása teszi a hit­nek a külömbségét. — L. Doyle Masters, Tennessee 43

Next

/
Thumbnails
Contents