Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

»0 adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul, hogy a szenteket felkészítse a szolgálat munkájára.« (Efézus 4:11—12.)

Semmisem oly nehéz, mint oly feladatra vállalkozni, mire nem vagyunk felkészülve. Talán ezért szabadkozunk ilyenkor: »Engem hagyjanak ki belőle!« A talentumokról szóló példázat szerint mindenki kapott valami ajándékot; ez minden embernél más, de mindet a Mester »szolgálatának munkájára« kell felhasználnunk. Baj, ha nem ismerjük talentumainkat, vagy, ha elássuk azokat.

Isten különböző képességekkel megáldott embereket ad az egyháznak, hogy a szolgálat minden munkáját el tudják látni. Bármivel is bíz meg minket Urunk, mindig van alkalom egymást is segítenünk, így töltve be közös missziónkat. A legegyszerűbb szolgálatban is, legyen az egy látogatás, személyes beszélgetés vagy mások gondjának megosztása, ez az üzenet van elrejtve: »Krisztusért teszem ezt veled!« S ha ez az üzenet árad ki belőlünk, akkor már kellőképen fel vagyunk készítve a szóval és tettel való bizonyságtételre.

IMÁDKOZZUNK: Uram, segíts ráébrednem arra, hogy szolgálatra készítettél fel engem. Adj indíttatást, hogy szolgálatára legyek másoknak Krisztus nevében, szavaimmal és tetteimmel. Ámen.

— Küldetésünkhöz tartozik: bátorítani másokat küldetésük betöltésére. —

SZERDA, JÚNIUS 3.

Olvassuk: Efézus 4:11—16.

Johnson J. Jakab, Filippi szigetek