Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

SZOMBAT, ÁPRILIS 25.

Olvassuk: Lukács 12:13—21.

»Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget, mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.«

A gazdag bűne, ahogy Jézus kimutatta, az volt hogy a javakat, a gazdagságot magának gyűjtötte. A javak előállítását, a gazdagság megteremtését nem ítélte el az Ur. Csupán az önzést helytelenítette Jézus, mondván hogy az aki kincseket gyűjt és rejteget magának az nem gazdag Istenben. Az rossz alapokra helyezte bizalmát.

Ugyan ezt a leckét tanította Jézus a templom perselyével ételiemben ülve. A gazdagok adták ajándékaikat. És a szegény özvegy is be tette a maga két fillérjét. Akkor Jézus megjegyezte, hogy ez az adomány volt a legnagyobb.

Hogy lehet kétfillér egy nagy adomány? Mi volt Jézus mértékének az egysége? Ő azt az értéket mérte, amely az adomány átadása után maradt. Az özvegy egész megélhetését oda adta, a gazdag csupán egy kis töredékét vagyonának.

Hogy viszonyul ehhez a te adakozásod?

IMÁDKOZZUNK: Atyánk segíts, hogy meglássuk mai jólétünket és meglássuk környezetünk nagy szükségeit is. Mutasd meg, hogy miként oszthatom meg időmet, pénzemet és képességeimet úgy, hogy az minél többeket boldogítson. Ámen.

— Mivel törődöm másokkal, azért osztozom is velük. —

Trachsel h. C., Taiwan

(I