Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1969-01-01 / 1. szám
SZERDA, JANUÁR 29. Olvassuk: Máté 23:23—32. »Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn bennünk, magunkat csaljuk meg és nincs bennünk az igazság.« (I. Ján. 1:8.) > Sok nehézséget okozott számomra megérteni az Énekek Énekének ezt a versét: »Fogjátok meg nekünk a rókákat, a rókafiakat, akik a szőlőket elpusztítják!« Elővettem egy bibliai szótárt, de az se nagyon segített. Végül aztán egy barátom, aki a Szent Földön járt, elmagyarázta, hogy az ott épített kőkerítések a nagyobb állatokat távol tartják a szőlőskertektől, de a rókák könnyen át tudnak bújni a réseken és bizony nagy károkat tudnak okozni! így vagyunk mi keresztyének a magunk életével is. A legtöbben vissza tudjuk tartani magunkat börtönnel büntetendő cselekmények elkövetésétől. Igen gyakran azonban gyenge a védelmünk a »kis« bűnökkel szemben: családi békétlenség, embertársi elidegenedés, alacsony erkölcsi magatartás, szeretetlen Ítélkezés komoly károkat okoz bennünk! Ezeket a kis rókákat csak akkor tudjuk távol tartani, ha az igazság köveiből építünk falakat. Erről szól alapígénk: mert az igazság az, hogy nincsen igazság mibennünk! Krisztus a mi igazságunk! IMÁDKOZZUNK: Atyánk! Bizony védtelen a mi életünk Krisztus nélkül. Adj azért erőt nékünk, az ő igazságába reménykedve, hogy győzni tudjunk a megválóit és meggyülölt »kis« bűnök felett is, mielőtt azok tönkre tennék ültetésed bennünk. Ámen. — Mindenre van erőnk a Krisztusban! — Bergsten H. Kirk, Missouri 32
