Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-09-01 / 5. szám

SZERDA, OKTÓBER 9.

Olvassuk: I. Korinthus 10:14—18.

»Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.«

(I. Korinthus 10:17.)

Ezer keresztyén volt együtt az Egyházak Világtanácsa Nagygyűlésén egy úrvacsorái istentiszteleten New Delhi-ben, Indiában a nagy Shamiama sátorban. Nyelvük, faji sajátosságaik, bőrük színe különböző volt. Szomszédaim a padban Angliából, Koreából, Indiából valók voltak.

Amikor az úrasztala felé közeledtünk a halálos csendben, a különbségek jelentéktelenné váltak. Amikor az úrvacsorái jegyeket elfogadtuk, csak üres kezünkkel jöttünk, hogy kinyújthassuk a kegyelem felé. Isten adta kegyelemmel, mi fogadtuk hittel. Ő volt a vendég, mi pedig egy megszentelt ünnepi asztal tagjai. Mindnyájan egyek voltunk Krisztusban.

A mi kegyetlenül széthasadozott világunkban egyek lehetünk Krisztus Jézusban, aki minket közel hoz Istenhez és embertársainkhoz.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, amikor a Te asztalodnál vagyunk együtt, Lelked által tudjuk, hogy közösségben vagyunk mindazokkal, akik a Te bőségedből merítenek itt. Indíts bennünket örömmel való szolgálataira egymás között, mint egy nagy családnak tagjait. Ámen.

Edgards Maldwyn, Wales

41