Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-09-01 / 5. szám

SZERDA, SZEPTEMBER 25. Olvassuk: Róm. 8:35—39. »Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor külön­­féle kisértésekbe estek.« (Jak. 1:2.) Az élet próbák és bajok nélkül — ha egyáltalán lehetséges volna — nem lenne fejlődő és növekedő élet. Jakab levelében olvassuk, hogy örülnünk kell, ha pró­bákat állunk ki. Ily győzelmek segítenek bennünket arra, hogy megerősödjünk és növekedjünk hitünkben és tűrni tudásunkban. Ez persze nem jelenti azt, hogy magunk keressük az alkalmat a kisértetésekre. Kijut azokból rendszerint amúgy is! Azt jelenti, hogy Krisztus világosságában járva nézzünk szembe azokkal, bízva abban, hogy Isten próbatételeinket áldásunkra fordítja. A hegyi szírieken növekedő tölgyek megbütykösöd­­nek, de rostjaik szívósakká válnak a rájuk csapó zord szelektől. Keresztyének, akik vállalják Krisztusért a keresztet, úgy nézhetnek az őket ért bajokra, mint amik megedzik a keresztyén jellemet. Hozzátartoznak ezek Isten országához és dicsőségére és erősödésére szolgál­nak ennek. IMÁDKOZZUNK: Urunk, bocsásd meg, ha a ránk bocsátott nehézségek erőt vesznek rajtunk. Hadd edze­nek meg azok minket keresztyén életünkben, és segít­senek növekedni a mi Urunk, Jézus Krisztusban való kegyelemben. Ámen. — A kitartás próbáinak közben erőteljesebb keresz­tyénekké nevel bennünket. — De Lopez Caiinin Ramos, Puerto Rico 27

Next

/
Thumbnails
Contents