Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-09-01 / 5. szám

SZOMBAT, SZEPTEMBER 7.

Olvassuk: Rómabeliek 6:12—14.

»Mert mind az, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.« (János I. lev. 5:4.)

Ezerötszáz évvel ezelőtt Szent Pirán elhagyta Írországot s kikötött Cornwall tájékán, egy gazdagon termő földrészen. Itt azután egy kápolnát épített. Ezer éve annak, hogy ezt a kápolnát a Szent Lőrinc folyó felől fújó kegyetlen szélvihar által felkevert homok eltemette.

A keresztyének későbben, akik erre a vidékre jártak vissza, hogy tisztességet tegyenek Atyánknak, a folyamon átkeltek s most a folyam másik oldalán építettek kápolnát, amely már nem volt a nagy viharoknak útjában. Későbben a tizenhetedik században az ezen a vidéken folyó bányászáskor ezt a kápolnát is aláásták s későbben a kápolnát elnyelte az a homok, amelyre tulajdonképpen a kápolnát építették. A keresztyének a harmadik kápolnát is felépítették, de most már sokkal messzebb a parttól, hogy a futóhomok a kápolnát el ne nyelhesse.

A bűnnek épp oly romboló a hatása, mint a futohomoké. Ha a mi hitünk alapjában gyenge, a bűn elhatalmaskodik rajtunk és a bennünk rejtő jóságot legyőzi. Ha Istent hívjuk segítségül, az Ő ereje által a bűnök felett módunkban van győzedelmeskedni.

IMÁDKOZZUNK: Óh, mi Istenünk, Édes Atyánk, segíts bennünket, hogy megtarthassuk a beléd vetett hitünket és bizodalmunkat. Ámen.

— A mi hitünk erejét a mi megnyerő karakterünk, a mi megnyerő akaraterőnk, a mi kitartásunk méri le. —

Glanville Robert, Anglia

9